Mit kért Salamon Istentől az álmában?

Sa­la­mon­nak meg­je­lent az ÚR ál­má­ban, és azt mond­ta Is­ten: Kérj, amit akarsz, és meg­adom ne­ked!Sa­la­mon erre azt fe­lel­te: Szol­gád­dal, az én apám­mal, Dá­vid­dal nagy ir­gal­mas­sá­got cse­le­ked­tél, ahogy ő is hű­sé­ge­sen, iga­zán és egye­nes szív­vel járt előt­ted. Ezt a nagy ir­gal­mas­sá­got meg­tar­tot­tad irán­ta, és fiút ad­tál neki, aki az ő trón­ján ül ma is.És most, ó, én URam, Is­te­nem, ki­rállyá tet­ted szol­gá­dat apám, Dá­vid után. De én még egé­szen fi­a­tal va­gyok, és nem tu­dom, ho­gyan kell for­go­lód­ni. És szol­gád a te né­ped kö­zött van, ame­lyet te vá­lasz­tot­tál ma­gad­nak. Nagy nép ez, amely meg sem szám­lál­ha­tó, föl sem je­gyez­he­tő a so­ka­sá­ga mi­att. Adj azért szol­gád­nak ér­tel­mes szí­vet, hogy tud­ja igaz­gat­ni né­pe­det, és vá­lasz­tást tud­jon ten­ni a jó és a go­nosz kö­zött. Mert ki tud­ná kor­má­nyoz­ni ezt a te nagy né­pe­det?Tet­szett ez a be­széd az ÚRnak, hogy Sa­la­mon ilyen dol­got kért. Ezért azt mond­ta neki Is­ten: Mi­vel ezt kér­ted tő­lem, és nem kér­tél ma­gad­nak hosszú éle­tet, sem gaz­dag­sá­got, sem pe­dig nem kér­ted el­len­sé­ge­id éle­tét, ha­nem böl­cses­sé­get kér­tél az íté­let­té­tel­re: íme, be­szé­ded sze­rint cse­lek­szem. Íme, bölcs és ér­tel­mes szí­vet adok ne­ked, hogy hoz­zád ha­son­ló nem volt előt­ted, és nem tá­mad utá­nad sem olyan, mint te. Sőt még amit nem kér­tél, azt is meg­adom ne­ked: gaz­dag­sá­got és di­cső­sé­get. (1Kir 3, 5-13)