Melyik ország rendelete a Reinheitsgebot, amely szerint a sör három összetevőből állhat?

A német tisztasági törvénynek azonban nem a sör minőségének javítása volt az elsődleges célja. Bár abban az időben egyes sörkészítők sokféle, sokszor mérgező adalékkal is próbálták javítani főzeteiket több-kevesebb sikerrel és a törvény ezeknek is gátat szabott. A törvény legfontosabb célja azonban az volt, hogy megtiltsa a búza felhasználást a sörkészítéshez. Ennek az volt az oka, hogy a németek egyre jobban kedvelték és keresték a korábbi testes barna sörök helyett a könnyebb világosabb söröket, melyeket elsősorban rozsból, de leginkább búzából készítettek. A kenyérgabona ára oly mértékben megemelkedett és kezdett eltűnni a piacokról, hogy az már-már éhínséggel és elégedetlenséggel fenyegetett. A törvény hatására normalizálódott a helyzet, a búza ára és természetesen a sör ára is visszaszorult egy normális szintre. A törvénynek azonban volt egy kiskapuja kifejezetten az uralkodó család számára. Ugyanis az utolsó záradék kimondta, hogy búzából kizárólag a hercegi család tulajdonában álló sörfőzde készíthet sört. Így IV. Vilmos elintézte, hogy jó sokáig a hercegi család monopóliuma legyen a legkedveltebb és legkeresettebb bajor sör készítésének a joga.

A törvényt 1871-ben egész Németországra kiterjesztették, és egészen 1987-ig érvényben is volt. Ekkor a mai Európai Unió elődje, az Európai Gazdasági Közösség hatályon kívül helyezte, hogy Németország a szabad kereskedelem szellemében piacait megnyitva teret adhasson az import söröknek. A törvény hatályon kívül helyezése ellenére számos sörgyár ma is önmagára nézve kötelezően betartja a rendelkezéseit. Igaz, ezt ma már egyre lazábban veszik. Ahogy fentebb olvasható, az eredeti törvény kifejezetten a kenyérbúza védelmében született, de manapság nagyon sok sörgyár főz búzasört. Ugyancsak lazítottak a szabályokon, amikor a mai kor divatjainak engedve egyre több német és azon belül bajor sörgyár készít ízesített, elsősorban citromos söröket.

500 éves a német Sörtisztasági törvény - Reinheitsgebot 1516-ban Bajorországban bevezették az úgynevezett "tisztasági törvényt", amely a sörfőzéshez csak a négy alapanyag, a maláta, a víz, a komló és az élesztő felhasználását engedélyezte.

Bajorország önálló volt, nem Németország része.... véleményem szerint helytelen a válasz.